Hogyan jelentkezik a Parkinson-kór a mindennapi életben?
A Parkinson-kór tünetei a betegség kezdetén nagyon észrevétlenek. Évekig, akár évtizedekig is eltarthat, amíg a betegség láthatóan megjelenik. A tünetek ráadásul elég egyéniek, és minden betegnél kissé másképp jelentkezhetnek.
A Parkinson-kór korai tünetei közé tartoznak:
-
csökkent fizikai teljesítőképesség és fokozott fáradtság,
-
alvászavarok,
-
apátia és közömbösség, depresszív hangulat, ingerlékenység, szorongás,
-
fájdalom a nyak, a hát, a vállak és a lábak izmaiban,
-
székrekedés a csökkent bélműködés következtében,
-
a mozgások lelassulása különböző tevékenységek során,
-
a test merevségének érzése és időnkénti görcsök,
-
lassabb és halkabb beszéd,
-
kézírásbeli változások,
-
az arckifejezés megváltozása,
-
a szaglás és az ízérzékelés zavarai,
-
fokozott nyál-, könny- és izzadságtermelés.
A tünetek idővel romlanak. Jellemző a izommerevség, a remegés, a mozgászavarok, mint az általános mozgáslassulás, a mozgás megkezdésének nehézsége (például felálláskor, járás megkezdésekor stb.), az egyensúlyproblémák, az előrehajló testtartás és a behajlított könyökök, valamint a nyelési és beszédproblémák.
Sokan azt mondják, hogy a legnehezebb nem maga a betegség, hanem az önállóság elvesztése azokban az apró dolgokban, amelyek egykor automatikusak voltak.
Sok beteg utólag azt mondja, hogy a legnehezebb éppen a kezdet és a bizonytalanság volt a diagnózis után. Amikor megértették a betegséget, beállították a kezelést, és megtanultak az új életmóddal együtt élni, az élet fokozatosan ismét stabilizálódott. Ne féljenek mindent megkérdezni az orvostól, ami nem világos, és fogadják el a segítséget, amikor szükségük van rá. Ne próbáljanak mindent a környezetük támogatása nélkül egyedül megoldani.
A Parkinson-kór stádiumai
A betegség súlyosságának értékelésére különböző skálák léteznek, de gyakran az 1967-ben bevezetett úgynevezett Hoehn–Yahr skálát használják, amely a Parkinson-kór stádiumait a következőkre osztja:
-
0. stádium – tünetmentes,
-
1. stádium – a betegség a test egyik oldalán jelentkezik,
-
2. stádium – obojstranné postihnutie bez porúch rovnováhy,
-
3. stádium – kétoldali érintettség, károsodott testtartási stabilitással, a beteg azonban fizikailag nagyrészt önellátó,
-
4. stádium – a beteg jelentősen korlátozott, de önállóan képes állni és járni,
-
5. stádium – a beteg kerekesszékre szorul vagy ágyhoz kötött.
A Parkinson-kór kezelése
Jelenleg a betegség nem gyógyítható. A kezelés a panaszok enyhítésére és a betegek életminőségének javítására irányul. A terápia gyógyszeres és nem gyógyszeres módszerekkel történik. Előrehaladottabb stádiumokban műtéti beavatkozás is szóba jöhet. A kezelés a későbbi szakaszokban nehezebb, mivel a betegség mellett a betegeknek a gyógyszerek mellékhatásaival is meg kell küzdeniük.
Hasznos linkek
Parkinson.hu
Parkinson’s Europe
Rendszeres mozgás
Az alap a mindennapi mozgás, amely segít megőrizni az izomerőt és a test kondícióját. A gyakorlatok célja a mozgászavarok kompenzálása. Alkalmasak a merev ízületekre végzett gyakorlatok, nyújtógyakorlatok, erő- és állóképességi edzés, egyensúlyfejlesztő tréning, tánc, úszás vagy futópadon végzett edzés – ideális esetben terapeuta felügyelete mellett.

TIPP: Segíthetnek a masszázseszközök.
Ergoterápia
Az ergoterápia segít a betegeknek a mindennapi tevékenységek, például az öltözködés vagy a napi higiénia elvégzésében. Inkább a finommotorikára összpontosít, és ennek keretében különböző kézműves tevékenységekre lehet fókuszálni (festés, varrás stb.).
Logopédia
A beszédzavarok jelentős hatással vannak a pszichére, ezért érdemes a kezelésbe logopédiai foglalkozásokat is beépíteni. A logopédus nemcsak az artikulációban segít, hanem az arc, a nyelv és a hangszálak izmainak erősítésében is.
Hogyan gondozzunk Parkinson-kóros beteget?
A Parkinson-kóros emberek gyakran mondják, hogy nemcsak a gyógyszerek vagy segédeszközök jelentenek segítséget, hanem az is, ahogyan a környezetük viszonyul hozzájuk.
Hagyjon a betegnek bizonyos önállóságot
Az egyik leggyakoribb hiba, ha minden tevékenységnél túl gyorsan segítenek. A család ezt jó szándékkal teszi, de a beteg úgy érezheti, hogy fokozatosan elveszíti az önállóságát. Sok beteg azt mondja, hogy a legtöbbet az segít nekik, ha több időt kapnak a dolgokra, és senki sem „sürgeti” őket feleslegesen.
A stressz nem segít
A Parkinson-kóros emberek gyakran azt is leírják, hogy a stressz jelentősen rontja a remegést, a merevséget és a mozgási problémákat. Már az olyan egyszerű nyomás is, mint a „gyorsabban gyere”, vagy a türelmetlen, feszült légkör néhány másodperc alatt ronthatja a tüneteket.
Nyugodt kommunikáció
A betegek halkabban beszélhetnek, és a környezetük úgy érezheti, hogy nem hallják őket vagy figyelmen kívül hagyják őket. Valójában sokszor ők maguk sincsenek tudatában annak, hogy gyengébben beszélnek. Ezért a nyugodt kommunikáció és a közeli kontaktus segít, a kiabálás helyett.
Ne zárjuk ki a beteget az életből
A betegek családjai azt javasolják, hogy a lehető legtöbb megszokott napi rutint és tevékenységet tartsák meg. Már egy rövid séta, közös főzés vagy egyszerű házimunkák is segítenek abban, hogy az ember úgy érezze, továbbra is a normális élet része.
Sok Parkinson-kóros ember számára lelkileg különösen nehéz az az érzés, hogy „teherré válnak”. Már az egyszerű türelem, a beszélgetésbe való bevonás vagy az ő tempójuk tiszteletben tartása is hatalmas különbséget jelenthet.
Ezek a tippek kezdetben segíthetnek, amíg fokozatosan megismeri a betegséget a mindennapi életben:
-
Ne szakítsa félbe, amikor szavakat keres vagy lassabban beszél,
-
Ne úgy viselkedjen vele, mint egy olyan emberrel, aki már semmire sem képes,
-
Segítsen diszkréten, ne úgy, hogy tehetetlenségérzetet keltsen,
-
Támogassa a rendszeres napirendet – a változások és a káosz kimerítőek lehetnek a beteg számára,
-
Számoljon azzal, hogy vannak jobb és rosszabb napok.
-
Ne bagatellizálja a fáradtságot, még akkor sem, ha az ember fizikailag „semmit sem csinált”,
-
Emlékeztesse a folyadékbevitelre és az étkezésre, a beteg időnként elfelejtheti,
-
Ne próbáljon mindent a beteg helyett elvégezni csak azért, hogy gyorsabb legyen,
-
Teremtsen otthon olyan környezetet, amelyben nem kell félnie a mozgástól vagy az eleséstől,
-
Támogassa a társas kapcsolatokat, hogy a beteg ne kezdjen el elszigetelődni,
-
Dicsérje meg a beteget a kisebb előrelépésekért vagy a próbálkozásért,
Hogyan alakítsuk át az otthont Parkinson-kóros beteg számára
Az otthoni környezet jelentősen megkönnyítheti a Parkinson-kóros ember mindennapi életét. Itt nemcsak a kényelemről van szó, hanem elsősorban a biztonságról és a lehető legnagyobb önállóság megőrzéséről.
A legnagyobb kockázatot az elesések és a mozgás közbeni bizonytalanság jelentik. A betegeknek gondot okozhat az egyensúly, a járás lassú elindítása vagy az úgynevezett „mozgásbefagyás”, amikor a test egy pillanatra nem reagál. Ezért akár a lakásban lévő egyszerű akadályok is problémát jelenthetnek.
Segíthet például:
-
A laza szőnyegek és a padlón lévő felesleges akadályok eltávolítása,
-
Stabil bútorok, amelyekbe az ember bele tud kapaszkodni vagy amelyeknek nekidőlhet,
-
Jó világítás, különösen éjszaka és a folyosókon,
-
Csúszásgátló alátétek a fürdőszobában,
-
Kapaszkodók a WC-nél és a zuhanyzóban,
-
Magasabb és stabilabb székek, amelyekből könnyebb felállni,
-
Eelegendő tér a mozgáshoz szűk helyek nélkül.
A kapaszkodók, zuhanyszékek és egyéb fürdőszobai segédeszközök jelentősen megkönnyítik az életet, és segítenek a betegnek hosszabb ideig önellátónak maradni.
Fektessen be segédeszközökbe, például járókeretbe, és a betegség előrehaladtával akár állítható ágyba is.
Készüljön fel arra az időszakra, amikor a beteg ágyhoz kötötté válik, és szerezzen be felfekvés elleni eszközöket a felfekvések megelőzése érdekében.
❓Gyakran ismételt kérdések (GYIK)
A kézremegés automatikusan Parkinson-kórt jelent?
Nem, a kézremegés kialakulhat stressz, kimerültség, szorongás vagy más neurológiai betegségek miatt is. Parkinson-kór esetén a remegés jellemzően nyugalomban jelentkezik, gyakran csak a test egyik oldalán.
Lehet-e normális életet élni Parkinson-kórral?
Igen, sok beteg a diagnózis után még hosszú éveken át aktív és viszonylag önálló életet él. Fontos a korai kezelés, a rendszeres mozgás és a környezet támogatása.
Öröklődik a Parkinson-kór?
A legtöbb esetben nem közvetlenül öröklődik. A genetika szerepet játszhat, de a Parkinson-kór általában több tényező együttes hatására alakul ki.
Milyen gyorsan halad előre a Parkinson-kór?
A Parkinson-kór lassan előrehaladó betegség. A kezdeti szakaszban nincsenek egyértelmű tünetek. A panaszok akár évek vagy évtizedek elteltével is jelentkezhetnek. Minél korábban kezdődik a kezelés, annál inkább enyhíthetők a tünetek. A betegség lefolyása és az állapotromlás mértéke nagyon egyéni.
A Parkinson-kór általában 50–60 éves kor között jelentkezik (ritkábban 40 éves kortól, és nagyon ritkán serdülőknél). Ha a betegség 70 éves kor után alakul ki, általában gyorsabban halad előre.
Meddig lehet Parkinson-kórral élni?
Korai kezeléssel a Parkinson-kórral évtizedeken át lehet aktív és teljes életet élni. Sok diagnosztizált beteg megfelelő gondozás mellett továbbra is képes dolgozni, utazni és a betegség előttihez hasonló életet élni.
Befolyásolhatja a Parkinson-kór a pszichét is?
Igen, a betegség a mozgás mellett a hangulatot, az alvást, a motivációt vagy az önbizalmat is befolyásolhatja. Gyakori a szorongás, a depresszív hangulat vagy a lelki kimerültség.
Források:
Kim, M.: 4 Parkinson’s disease symptoms that can show up decades before a diagnosis
PMID: 27401947