A Parkinson-kór tünetei a betegség kezdetén nagyon észrevétlenek. Évekig, sőt évtizedekig is eltarthat, míg a betegség láthatóan megnyilvánul. A tünetek emellett meglehetősen egyediek, és minden betegnél kissé eltérően jelentkezhetnek. A Parkinson-kór korai tünetei közé tartoznak:
-
csökkent fizikai teljesítőképesség és fokozott fáradékonyság,
-
alvászavarok,
-
apatia és közöny, depresszív hangulatok, ingerlékenység, szorongás.
-
izomfájdalom a nyakban, hátban, vállakban és lábakban,
-
székrekedés a bélműködés csökkenése miatt,
-
a mozgások lelassulása különféle tevékenységek során,
-
merev testérzet és időnkénti görcsök,
-
lassabb és halkabb beszéd,
-
a kézírás változása,
-
változások az arckifejezésekben,
-
szaglási és ízérzékelési zavarok,
-
fokozott nyál-, könny- és verejtékképződés.
A tünetek idővel súlyosbodnak. Jellemzően izommerevség, remegés és mozgászavarok jelentkeznek, mint például a mozgások általános lelassulása, nehézségek a mozgás megkezdésében (pl. felállás székről, járás elkezdése stb.), egyensúlyzavarok, előrehajolt testtartás és behajlított könyök, valamint nyelési és beszédproblémák.
A Parkinson-kór stádiumai
Léteznek különféle skálák, amelyek az állapot súlyosságát értékelik, de leggyakrabban az ún. Hoehn–Yahr-skálát használják 1967-ből, amely a Parkinson-kór stádiumait az alábbiak szerint különbözteti meg:
-
0. stádium – nincsenek tünetek,
-
1. szakasz – a betegség a test egyik oldalán jelentkezik,
-
2. stádium – kétoldali érintettség egyensúlyzavarok nélkül,
-
3. stádium – kétoldali érintettség testtartási instabilitással, azonban a beteg fizikailag nagyrészt önellátó,
-
4. stádium – a beteg jelentősen korlátozott, de még képes önállóan állni és járni,
-
5. stádium – a beteg kerekesszékhez vagy ágyhoz kötött.
Parkinson-kór kezelése
Jelenleg a betegség nem gyógyítható. A kezelés célja a tünetek enyhítése és a betegek életminőségének javítása. A terápia farmakológiai (gyógyszeres) és nem gyógyszeres módszereken alapul. Előrehaladottabb stádiumokban sebészi beavatkozásra is sor kerülhet. A kezelés a későbbi szakaszokban nehezebb, mivel a betegeknek nemcsak magával a betegséggel, hanem a gyógyszerek mellékhatásaival is meg kell küzdeniük.
Hasznos linkek
Magyar Tudományos Parkinson Társaság
Rendszeres testmozgás
Az alap a mindennapi mozgás, amely segít megőrizni az izomerőt és a test kondícióját. A gyakorlatok célja a mozgászavarok ellensúlyozása. Ajánlottak a merev ízületeket célzó gyakorlatok, nyújtógyakorlatok, erő- és állóképesség-fejlesztő edzések, egyensúlygyakorlatok, tánc, úszás vagy futópadon végzett edzés – lehetőleg terapeuta irányításával.
TIPP: Használhat masszázseszközöket is segítségként.
Ergoterápia
Az ergoterápia segíti a betegeket a mindennapi tevékenységek, például az öltözködés vagy a napi higiénia elvégzésében. Inkább a finommotorikára összpontosít, és lehetőséget nyújt különféle kézügyességet igénylő tevékenységek (például festés, varrás stb.) gyakorlására.
Beszédterápia
A beszédzavarok jelentős hatással vannak a pszichére, ezért érdemes a kezelésbe logopédiai foglalkozásokat is beiktatni. A logopédus nemcsak a beszédartikulációban segít, hanem az arc, a nyelv és a hangszálak izmainak erősítésében is.
Működjön együtt a beteggel
Ha van egy Parkinson-kórral élő hozzátartozója, igyekezzen vele mindenben megegyezni, és közösen hozzanak döntéseket. Csak akkor segítsen, ha ő maga kéri, és legyen számára támasz. A Parkinson-kórral való élet kihívást jelent, amelyhez alkalmazkodni kell. Teremtsen otthon biztonságos környezetet – távolítsa el a szőnyegeket, hogy csökkentse a megbotlás kockázatát, alakítsa át az étrendet, és korlátozza a dohányzást és az alkoholfogyasztást. Alakítsa át a fürdőszobát és a WC-t. A kapaszkodók, zuhanyzószékek és egyéb fürdőszobai segédeszközök jelentősen megkönnyítik a beteg életét, így hosszabb ideig maradhat önellátó. Fektessen be segédeszközökbe, például járókeretbe, majd az állapot előrehaladtával állítható betegágyba. Készüljön fel arra az időszakra, amikor a beteg ágyhoz lesz kötve, és szerezzen be felfekvés elleni eszközöket, hogy megelőzze a felfekvéseket.
Gyors áttekintés
Mi okozza a Parkinson-kórt?
A betegséget az agyban található dopamint termelő idegsejtek pusztulása okozza. A kiváltó ok még mindig nem teljesen ismert, de feltételezhetően genetikai hajlam és környezeti hatások együttes eredménye.
Hogyan nyilvánul meg a Parkinson-kór?
A tünetek széles skálán mozognak, de a főbb jelek közé tartozik az izommerevség, a remegés, a mozgások lelassulása és a beszédproblémák.
Milyen gyorsan alakul ki a Parkinson-kór?
A Parkinson-kór lassan előrehaladó betegség. Kezdetben nincsenek egyértelmű tünetek. A tünetek akár évekkel vagy évtizedekkel a betegség kialakulása után jelentkezhetnek. Minél korábban kezdődik meg a kezelés, annál jobban enyhíthetők a tünetek. A betegség előrehaladása és az állapotromlás nagyon egyéni. Leggyakrabban 50 és 60 éves kor között jelentkezik (ritkábban 40 év körül, nagyon ritkán serdülőknél). Ha a betegség 70 éves kor után kezdődik, általában gyorsabban halad előre.
Meddig lehet élni Parkinson-kórral?
Korai kezeléssel a Parkinson-kórral aktív és teljes életet lehet élni akár évtizedeken át. Sok diagnosztizált beteg megfelelő gondozás mellett képes dolgozni, utazni, és a betegség előtti életviteléhez hasonló életet élni.
