Túlsúly és elhízás: Mikor jelent problémát, és mikor érdemes változtatni?

Az elhízás nem csupán a megjelenés kérdése, hanem összetett, krónikus betegség, amely hatással lehet a testi és lelki egészségre, valamint az általános életminőségre. Kialakulását többféle tényező befolyásolja, ezért a kezelésének is hasonlóan összetettnek kell lennie: az életmód megváltoztatásától kezdve egészen az egyéni szükségletekhez igazodó szakmai segítségig.

Mi a különbség a túlsúly és az elhízás között?

A túlsúly és az elhízás azt jelenti, hogy a szervezetben az egészség szempontjából optimálisnál nagyobb mennyiségű testzsír található. A különbség elsősorban a testzsír mennyiségében és az ezzel összefüggő egészségügyi kockázatokban rejlik. Elhízás esetén a testzsír mennyisége magasabb, és általában az egészségügyi szövődmények kockázata is növekszik.

A túlsúly és az elhízás megkülönböztetésére a gyakorlatban leggyakrabban a BMI-t (testtömegindexet) használják. Felnőttek esetében 25 és 29,9 közötti BMI túlsúlynak, míg a 30-as vagy annál magasabb BMI elhízásnak számít. A BMI önmagában azonban nem tökéletes mérőszám, mivel például nem tesz különbséget a zsír- és az izomtömeg között. Ezért az egészségügyi kockázat megítélésekor más adatokat is figyelembe vesznek, például a derékbőséget.

Az elhízást ma krónikus, többféle okra visszavezethető betegségként tartják számon. Nem egyszerűen a mozgáshiány vagy a „gyenge akaraterő” következménye. Szerepet játszhatnak benne a táplálkozási szokások, a genetika, a környezet, az alvás, a pszichés tényezők, bizonyos betegségek és gyógyszerek is. Éppen ezért a kezelés módja az egyes embereknél jelentősen eltérhet.

Hogyan állapítható meg, hogy túlsúlyos vagy elhízott?

A mérlegen látható szám önmagában nem mindig tükrözi pontosan, hogy valakinek egészséges-e a testsúlya. A túlsúly és az elhízás megítélésekor ezért többféle mutatót is alkalmaznak, amelyek a testsúly mellett figyelembe veszik a testmagasságot, a testzsír eloszlását és az esetleges egészségügyi kockázatokat is. A leggyakrabban alkalmazott módszerek közé tartozik a testtömegindex (BMI) kiszámítása és a derékbőség mérése.

Testtömegindex (BMI)

A testsúly tájékoztató jellegű értékelésének egyik leggyakrabban alkalmazott módszere a testtömegindex, röviden BMI (Body Mass Index). Ez egy egyszerű számítás, amely a testsúlyt a testmagassághoz viszonyítja.

A BMI a következő képlettel számítható ki: BMI = testsúly (kg) / testmagasság² (m²). Például egy 70 kg testsúlyú, 1,70 m magas személy esetében:
70 / (1,70 × 1,70) = BMI 24,2

Az így kapott értéket ezt követően az ajánlott kategóriák alapján értékelik:

BMI-érték	Kategória
18,5 alatt	Alultápláltság
18,5 – 24,9	Normál testsúly
25,0 – 29,9	Túlsúly
30,0 – 34,9	I. fokú elhízás
35,0 – 39,9	II. fokú elhízás
40 vagy annál több	III. fokú elhízás

 

A BMI hátrányai

Annak ellenére, hogy a BMI egy egyszerű és gyakran alkalmazott mutató, nem képes pontosan meghatározni a testzsír mennyiségét és eloszlását. Nem különbözteti meg az izomtömeget a zsírszövettől, ezért az eredmény például a magas izomtömeggel rendelkező sportolóknál pontatlan lehet.

A BMI emellett nem ad információt a zsírszövet testen belüli eloszlásáról. A zsírszövet elhelyezkedése, különösen a hasi területen felhalmozódó többletzsír, jelentősen befolyásolhatja az anyagcsere- és szív-érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát.

Derékbőség – az egészségügyi kockázat fontos mutatója

Éppen ezért a túlsúly és az elhízás értékelésekor a derékbőség mérése is ajánlott. A hasüreg területén felhalmozódó zsír, az úgynevezett zsigeri zsír, anyagcsere-szempontból aktívabb, és összefüggésbe hozható a 2-es típusú cukorbetegség, a magas vérnyomás, valamint a szív- és érrendszeri betegségek fokozott kockázatával.

A derékbőség bizonyos esetekben pontosabb információt nyújthat az egészségügyi kockázatról, mint önmagában a BMI, mivel a hasi zsírszövet mennyiségére is utal.

Felnőttek esetében az alábbi értékek körül tekinthető fokozottnak az egészségügyi kockázat:

• Nők: 80 cm feletti derékbőség fokozott, 88 cm felett magas kockázatot jelent.
• Férfiak: 94 cm feletti derékbőség fokozott, 102 cm felett magas kockázatot jelent.

Megjegyzés: A fenti értékeket elsősorban európai származású populációk egészségügyi kockázatának értékelésére használják; a határértékek etnikai csoportonként és az aktuális szakmai ajánlások alapján eltérhetnek.

Melyek a túlsúly és az elhízás leggyakoribb okai?

A túlsúly és az elhízás általában nem egyetlen ok miatt alakul ki. Leggyakrabban több tényező együttes hatásáról van szó.

Nem megfelelő táplálkozás

A hosszú távon a szervezet által felhasználtnál nagyobb energiabevitel súlygyarapodáshoz vezethet. Ehhez hozzájárulhatnak a nagy adagok, a cukrozott italok, valamint a magas energiatartalmú és erősen feldolgozott élelmiszerek gyakori fogyasztása.

Mozgáshiány

A mozgásszegény életmód és a kevés testmozgás csökkenti a nap folyamán felhasznált energia mennyiségét. Magasabb energiabevitellel kombinálva ez elősegítheti a súlygyarapodást.

Genetikai tényezők

A gének többek között befolyásolhatják az étvágyat, a teltségérzetet és a zsírraktározásra való hajlamot. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a genetikai hajlammal rendelkező személynek automatikusan elhízással kell küzdenie.

Hormonális rendellenességek

Bizonyos egészségügyi problémák, például a pajzsmirigy csökkent működése vagy a Cushing-szindróma, egyes esetekben hozzájárulhatnak a súlygyarapodáshoz. Megmagyarázhatatlan testsúlynövekedés esetén ezért érdemes orvoshoz fordulni.

Bizonyos gyógyszerek

A súlygyarapodás egyes gyógyszerek mellékhatása is lehet, például kortikoszteroidok, valamint bizonyos antidepresszánsok és antipszichotikumok esetében. A gyógyszeres kezelést azonban soha ne változtassa meg és ne hagyja abba orvosi konzultáció nélkül.

Alváshiány

A nem megfelelő mennyiségű vagy rossz minőségű alvás befolyásolhatja az éhségérzetet, az étvágyat és a nap folyamán felhasznált energia mennyiségét. Hosszú távon ez hozzájárulhat a testsúly növekedéséhez.

Krónikus stressz

A tartós stressz megváltoztathatja az étkezési szokásokat, és egyeseknél például gyakoribb érzelmi evéshez vezethet. Éppen ezért a lelki jóllét a testsúly egészséges szinten tartásának is fontos része.

Milyen egészségügyi kockázatokkal jár az elhízás?

Az elhízás hosszú távon az egész szervezet működésére hatással lehet, és számos krónikus betegség kialakulásának kockázatát növelheti. A kockázat általában a felesleges testzsír mennyiségével és az elhízás fennállásának időtartamával együtt növekszik.¹

2-es típusú cukorbetegség és anyagcsere-betegségek

Az elhízás növeli az inzulinrezisztencia és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát. Gyakrabban társul magas vérnyomással és a vérzsírszintek zavaraival is.¹

Szív- és érrendszeri betegségek

Nagyobb a magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri betegségek, a szívinfarktus és a stroke kockázata.¹

Mozgásszervi problémák

A nagyobb testsúly fokozottan terheli elsősorban a térdet, a csípőt és a gerincet. Ez hozzájárulhat a fájdalom, az osteoarthritis és a mozgás beszűkülésének kialakulásához.¹

Légzési és alvászavarok

Az elhízás az obstruktív alvási apnoé egyik jelentős kockázati tényezője, amely során alvás közben ismételten megszakadhat a légzés.²

Egyes daganatos betegségek fokozott kockázata

Az elhízás összefüggésbe hozható egyes daganatos megbetegedések fokozott kockázatával is, például a vastagbél-, vese-, máj- és a menopauza után kialakuló emlőrák esetében.¹

A lelki egészségre gyakorolt hatás

Az elhízás hatással lehet az életminőségre és a lelki jóllétre. Ebben szerepet játszhat a megbélyegzés, a diszkrimináció és a környezet negatív hozzáállása is.³

Reproduktív egészség

Az elhízás befolyásolhatja a nők és férfiak termékenységét, nőknél pedig összefüggésbe hozható a terhesség alatti bizonyos szövődmények magasabb kockázatával is.²

Az elhízás összetett, krónikus betegség, amely nemcsak az élettartamra, hanem az életminőségre is hatással lehet. A korai megelőzés, az egészséges életmód és a megfelelően megválasztott kezelés jelentősen csökkentheti a szövődmények kockázatát, és hozzájárulhat az egészségi állapot javulásához.

 

Hogyan fogyjunk egészségesen, és hogyan előzzük meg a visszahízást?

Az egészséges fogyás nem a drasztikus diétákról vagy a lehető leggyorsabb súlyvesztésről szól. Sokkal fontosabbak a fokozatos és hosszú távon fenntartható változtatások az étkezésben, a testmozgásban, az alvásban és a mindennapi szokásokban.

A jó hír, hogy az egészség javításához nem feltétlenül kell elérni az „ideális” testsúlyt. Már a kiindulási testsúly körülbelül 5–10%-ának elvesztése is egészségügyi előnyökkel járhat túlsúly vagy elhízás esetén, például javíthatja a vérnyomást, a vércukorszintet és bizonyos anyagcsere-mutatókat.⁴

Törekedjen kiegyensúlyozott étrendre

Az étrendnek elegendő zöldséget, gyümölcsöt, teljes kiőrlésű élelmiszert, fehérjét és egészséges zsírokat kell tartalmaznia. Elsősorban a cukrozott italok, édességek és erősen feldolgozott élelmiszerek fogyasztását érdemes korlátozni.

Mozogjon rendszeresen

A testmozgás növeli az energiafelhasználást, segít megőrizni az izomtömeget, és jótékony hatással van az általános egészségi állapotra. Nem szükséges megerőltető edzéssel kezdeni – a rendszeres séta, kerékpározás, úszás vagy az egyéni lehetőségekhez igazított torna is megfelelő választás lehet.

Aludjon eleget

Az alváshiány befolyásolhatja az éhségérzetet, az étvágyat és a nap folyamán felhasznált energia mennyiségét. A legtöbb felnőtt számára naponta körülbelül 7–9 óra alvás ajánlott.

Ügyeljen a megfelelő folyadékbevitelre

A folyadékbevitel alapját elsősorban a víz és a cukrozatlan italok képezzék. A cukrozott italok és az alkohol ezzel szemben jelentősen növelhetik a napi energiabevitelt anélkül, hogy megfelelően eltelítenének.

A lelki jóllétről se feledkezzen meg

A stressz, a szorongás vagy az érzelmi evés jelentősen megnehezítheti a fogyást. Ha úgy érzi, hogy gyakran használja az ételt az érzelmek vagy a stressz kezelésére, pszichológus vagy más szakember támogatása is segíthet.

Tűzzön ki reális célokat

Ahelyett, hogy a lehető leggyorsabb fogyásra törekedne, összpontosítson olyan apró változtatásokra, amelyeket hosszú távon is képes betartani. A fogyás során a fenntarthatóság fontosabb, mint a rövid távú, gyors eredmény.

Mikor érdemes orvoshoz fordulni?

Az egészséges táplálkozás, a rendszeres testmozgás és az életmód átfogó megváltoztatása a túlsúly és az elhízás megelőzésének, valamint kezelésének alapját képezik. Ezek az intézkedések azonban nem mindig hozzák meg a várt eredményt. Ha a testsúly hosszú távon folyamatosan növekszik, vagy a törekvések ellenére sem sikerül fogyni, érdemes orvoshoz fordulni.

A szakorvosi kivizsgálás segíthet feltárni a súlygyarapodás okát, felmérni az egészségügyi kockázatokat, és meghatározni a legmegfelelőbb kezelési módot.

Különösen akkor érdemes orvoshoz fordulni, ha:

• a BMI-értéke eléri a 30-at vagy annál magasabb,
• életmódbeli változtatás nélkül gyors vagy megmagyarázhatatlan súlygyarapodás következik be,
• hormonális betegségre, például pajzsmirigyproblémára gyanakszik,
• magas vérnyomás, emelkedett vércukorszint vagy 2-es típusú cukorbetegség jelentkezik,
• a túlsúly ízületi vagy gerincfájdalmat okoz, illetve korlátozza a mozgást,
• hosszabb ideje próbál fogyni, de nem sikerül, vagy nem tudja megtartani az elért testsúlyt.

A vizsgálatok eredményei alapján az orvos dietetikus, gyógytornász vagy pszichológus bevonását is javasolhatja. Az elhízás súlyosabb formái esetén gyógyszeres kezelés vagy bariátriai műtét lehetőségét is mérlegelheti.

A fogyást támogató segédeszközök

Egyes gyógyászati segédeszközök megkönnyíthetik a fogyás folyamatát. Segíthetnek nyomon követni a fejlődést, ellenőrizni az egészségi állapotot, vagy növelhetik a mozgás közbeni komfortérzetet.

Kínálatunkban számos olyan gyógyászati segédeszközt talál, amelyek megfelelő kiegészítői lehetnek a fogyásnak:

• digitális személymérlegek a testsúly rendszeres nyomon követéséhez,
• diagnosztikai személymérlegek a testzsír, az izomtömeg, a test víztartalmának és egyéb paraméterek tájékoztató jellegű méréséhez,
• digitális vérnyomásmérők a vérnyomás rendszeres ellenőrzéséhez,
• vércukormérők a vércukorszint nyomon követéséhez cukorbetegség vagy prediabétesz esetén,
• fitneszeszközök, például fitlabdák, gumiszalagok és egyéb otthoni tornához használható eszközök,
• nyirokmasszázs-készülékek, amelyek segíthetnek enyhíteni az alsó végtagok duzzanatát és támogatni a nyirokrendszer működését,
• térd- és bokarögzítők a megterhelt ízületek tehermentesítésére mozgás közben,
• derék- és hátfájdalmakra használható támasztóövek a stabilitás és a komfortérzet növelésére a mindennapi tevékenységek során.

Egészségügyi problémák esetén tanácsos orvoshoz vagy fizioterapeutához fordulni.

Hogyan előzhető meg a túlsúly és az elhízás?

 

A túlsúly és az elhízás megelőzése a legtöbb esetben egyszerűbb, mint a későbbi kezelésük. Bár bizonyos tényezőket, például a genetikát vagy egyes betegségeket nem tudunk befolyásolni, a kockázati tényezők többsége mindennapi szokásainkhoz kapcsolódik. Az egészséges életmód hosszú távú fenntartása nemcsak az egészséges testsúly megőrzésében segít, hanem számos krónikus betegség kialakulásának kockázatát is csökkenti.

A megelőzést elsősorban az alábbiak támogatják:

 

• rendszeres testmozgás – válasszon olyan mozgásformát, amelyet élvez, és próbáljon minden nap aktív lenni,
• változatos és kiegyensúlyozott étrend, amely gazdag zöldségekben, gyümölcsökben, teljes kiőrlésű gabonafélékben, minőségi fehérjékben és egészséges zsírokban,
• az édességek, cukrozott italok és erősen feldolgozott élelmiszerek fogyasztásának korlátozása,
• elegendő és megfelelő minőségű alvás, amely segít szabályozni az étvágyat befolyásoló hormonokat,
• a stressz kezelése pihenéssel, testmozgással vagy kedvelt tevékenységekkel,
• rendszeres megelőző orvosi vizsgálatok a háziorvosnál.

Már a kisebb változtatásoknak is nagy jelentőségük lehet. A gyors eredményeknél sokkal fontosabb a rendszeresség és az egészséges szokások hosszú távú fenntartása.

❓Gyakran Ismételt Kérdések (GYIK)

Megbízható a BMI?
A BMI hasznos tájékoztató jellegű mutató, azonban nem különbözteti meg a zsírt az izomtömegtől, és nem mutatja meg a testzsír eloszlását sem. Ezért érdemes a derékbőséget és az általános egészségi állapotot is figyelembe venni.

Hány kilogramm fogyás egészséges havonta?
Fokozatos fogyás esetén gyakran heti körülbelül 0,5–1 kg-os ütemet tekintenek megfelelőnek, ami havonta körülbelül 2–4 kg-nak felel meg. A megfelelő ütem azonban függ a kiindulási testsúlytól és az egészségi állapottól.

Lehet örökletes az elhízás?
Igen, a genetika befolyásolhatja a hízásra való hajlamot, az éhségérzetet és a teltségérzetet. Az elhízás kialakulásában azonban általában több tényező együttesen játszik szerepet.

Elég csak a testmozgás a fogyáshoz?
A testmozgás önmagában általában nem elegendő. A fogyás szempontjából a legfontosabb a kalóriadeficit, vagyis az az állapot, amikor a szervezet kevesebb energiát vesz magához, mint amennyit a nap folyamán felhasznál. A rendszeres testmozgást elsősorban számos egyéb egészségügyi előnye miatt érdemes beiktatni.

Segítenek a táplálékkiegészítők a fogyásban?
A táplálékkiegészítők önmagukban nem kezelik az elhízást, és a fogyásra gyakorolt hatásuk gyakran korlátozott. Használatuk előtt érdemes orvossal vagy gyógyszerésszel konzultálni.

Mikor beszélünk kóros, súlyos elhízásról?
A III. fokú (kóros) elhízás felnőtteknél általában 40-es vagy annál magasabb BMI-érték esetén áll fenn. Ez olyan állapot, amely a különböző egészségügyi szövődmények magasabb kockázatával jár.

Lehet diéta nélkül fogyni?
Igen, a fogyás nem feltétlenül jelent szigorú diétát. A lényeg a hosszú távon fenntartható változtatás az étkezésben és az életmódban.

Melyik sport a legjobb a fogyáshoz?
A legmegfelelőbb az a mozgásforma, amely igazodik az egészségi állapotához, és amelyet rendszeresen tud végezni. Ilyen lehet például a séta, a kerékpározás, az úszás vagy az erősítő edzés.

Megjegyzés: Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem helyettesíti az orvosi vizsgálatot, illetve az orvossal vagy gyógyszerésszel történő szakmai konzultációt.

 

Erőforrás

• ¹ Egészségügyi Világszervezet (WHO). Elhízás: A túlsúly egészségügyi következményei .
• ² Nemzeti Diabétesz és Emésztőrendszeri és Vesebetegségek Intézete (NIDDK). A túlsúly és az elhízás egészségügyi kockázatai .
• ³ Westbury S, Oyebode O, van Rens T, Barber TM. Az elhízás stigmája: okok, következmények és lehetséges megoldások .
• ⁴ Betegségmegelőzési és -ellenőrzési Központ (CDC). Lépések a fogyáshoz .