A demencia első jelei, amelyeket a család gyakran észre sem vesz

Mi a demencia?

A demencia egy szindróma, vagyis tünetek összessége, amely különböző betegségek vagy agykárosodások következtében alakul ki. A kognitív képességek romlásával jár. Jellemzője, hogy ezek a változások fokozatosan befolyásolják az érintett mindennapi tevékenységeit és önállóságát.1

A demencia nem az öregedés természetes velejárója. Bár az idősebb életkor az egyik legjelentősebb kockázati tényezője, a demencia kialakulásának hátterében valamilyen konkrét betegség vagy agykárosodás áll. Leggyakoribb oka az Alzheimer-kór, de más, demenciához vezető betegségek is léteznek.2

A demencia leggyakoribb formái és azok háttere

A demencia különböző betegségek és agykárosodások következtében alakulhat ki, ezért több típusa is ismert. Leggyakoribb oka az Alzheimer-kór, amely a WHO szerint a demenciás esetek körülbelül 60–70%-áért felelős.2

Alzheimer-kór
Az agy betegsége és a demencia leggyakoribb oka. Kezdetben jellemzően az új információk megtanulása és megjegyzése okoz nehézséget.1

Vaszkuláris demencia
Az erek károsodása és az agy vérellátásának zavara következtében alakul ki, például szélütés után. A tünetek a károsodás helyétől és mértékétől függnek.3

Lewy-testes demencia
Az idegsejtekben felhalmozódó fehérjelerakódásokkal, az úgynevezett Lewy-testekkel hozható összefüggésbe. Jellemző tünete lehet például a figyelem és az éberség napközbeni jelentős ingadozása.4

Frontotemporális demencia
Elsősorban az agy homloklebenyének és halántéklebenyének károsodásával függ össze. Gyakran a viselkedés, a személyiség vagy a beszéd megváltozásában nyilvánul meg, és fiatalabb életkorban is gyakrabban előfordul.1

A demencia első tünetei, amelyek észrevétlenek maradhatnak

A demencia első jelei gyakran alig észrevehetők, és fokozatosan alakulnak ki. Emiatt a család kezdetben az életkornak, a fáradtságnak vagy az érintett személy természetének tulajdoníthatja őket.3

Különösen azokra a visszatérő változásokra érdemes figyelni, amelyek eltérnek attól, ahogyan az illető korábban működött, például:

• A közelmúlt eseményeinek és beszélgetéseinek elfelejtése – az érintett gyakran ugyanazt kérdezi, vagy elfelejti, hogy egy adott feladatot már elvégzett.

• Nehézségek a mindennapi tevékenységek során – egy olyan feladat, amelyet éveken át gond nélkül végzett, hirtelen nehézséget okoz neki (például egy megszokott étel elkészítése vagy a háztartási gépek használata).

• Tervezési és döntéshozatali nehézségek – például a pénzügyek intézése, a számlák befizetése vagy a napi program megtervezése.

• A tájékozódás romlása – az érintett ismerős helyeken is eltévedhet, vagy egyre gyakrabban szorulhat navigációra és segítségre az út során.

• Nehézségek a kifejezésben – gyakrabban keresi a hétköznapi szavakat, vagy helytelen megnevezéseket használ.

• Tárgyak szokatlan helyre tétele – elveszítheti a fonalat a saját tevékenységeiben, és nem tudja felidézni, mit tett egy adott tárggyal.

• Hangulat-, viselkedés- vagy személyiségváltozások – a család szokatlan közönyösséget, ingerlékenységet, romló ítélőképességet, helytelen viselkedést vagy az emberek és tevékenységek iránti érdeklődés fokozatos elvesztését tapasztalhatja.

 

„A nagymamának egész életében megvolt a maga rendszere a számlák kezelésére. Minden egyes bizonylatot eltett, gondosan beragasztotta a könyvelési füzetébe, amelyet mindig a telefon alatt tartott. Édesanyám csak egy idő után vette észre, hogy ennek ellenére több számla is befizetetlen maradt.” — Lucia, 34 éves

„Édesanyám minden karácsonykor ugyanazt a süteményt sütötte. Fejből tudta a receptet, és mérlegre sem volt szüksége. Egyik karácsonykor behívott a konyhába, és megkérdezte, hogy mit is kell csinálnia.” — Márton, 51 éves

„A nagypapám évekig ugyanabba a kis üzletbe járt. Egy alkalommal csak nagyon hosszú idő után ért haza, és azt állította, hogy az üzletet átköltöztették. Valójában a szomszéd utcába ment be, és nem találta a hazafelé vezető utat, amelyet évtizedek óta ismert.” — Zsuzsa, 38 éves

Időskori feledékenység vagy kezdődő demencia?

Az életkor előrehaladtával előfordulhat, hogy valakinek több időre van szüksége egy név felidézéséhez, időnként elfelejti, hová tette a szemüvegét, vagy több időre van szüksége az új információk feldolgozásához. A gondolkodás bizonyos fokú lelassulása és a memória változásai a normális öregedés részét képezhetik, és önmagukban még nem jelentenek demenciát.⁵

Normális öregedés esetén az ember önálló marad, és gyakran jegyzetek, naptár vagy emlékeztetők segítségével is boldogul. A kialakuló demenciánál azonban a korábbi képességekhez képest jelentősebb változások figyelhetők meg, amelyek fokozatosan súlyosbodnak.

Hogyan fejlődik a demencia?

A demencia általában nem egyik napról a másikra alakul ki, hanem a változások fokozatosan jelentkeznek.⁶

• Enyhe stádium (az ember még nagyrészt önálló) – az érintettnek segítségre lehet szüksége a pénzügyek intézésében, a gyógyszerek kezelésében, a bevásárlásban, az utazásban vagy a mindennapi feladatok megszervezésében, miközben az étkezést, az öltözködést és a személyes higiéniát általában még önállóan el tudja látni.

• Középsúlyos stádium (egyre gyakrabban szorul segítségre) – az érintettnek már az öltözködéshez vagy a tisztálkodáshoz is segítségre lehet szüksége. Gyakrabban zavarttá válhat, viselkedésbeli változások, nyugtalanság vagy gyanakvás is jelentkezhet.

• Súlyos stádium (az ember mások segítségére szorul) – a kommunikációs képesség jelentősen romlik, idővel mozgási nehézségek is kialakulhatnak, és az érintett teljes mértékben a környezetére szorulhat.

Mi növelheti a demencia kialakulásának kockázatát?

A demencia kialakulásában általában nem egyetlen tényező játszik szerepet. A kockázatot az életkor, a genetikai hajlam, az egészségi állapot, az életmód és a környezeti tényezők együttesen befolyásolják, miközben vannak olyan tényezők, amelyeket nem tudunk megváltoztatni, másokra azonban legalább részben hatással lehetünk.⁷

A nem befolyásolható kockázati tényezők közé tartoznak elsősorban:

• az idősebb életkor – a demencia kockázata az életkor előrehaladtával jelentősen nő, bár a demencia nem az öregedés elkerülhetetlen velejárója,

• a genetikai hajlam és a családi kórtörténet – bizonyos genetikai változatok növelhetik a demencia egyes típusainak kockázatát.

A részben befolyásolható kockázati tényezők közé tartoznak például:

• a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, az elhízás és a cukorbetegség,

• a dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás,

• a mozgáshiány,

• a kezeletlen hallás- vagy látásromlás,

• a társas elszigetelődés,

• a fejsérülések.

Bár az olyan tanácsok, mint a több mozgás, a dohányzás mellőzése vagy a vérnyomás rendszeres ellenőrzése, közhelyes egészségügyi ajánlásnak tűnhetnek, nem szabad alábecsülni a jelentőségüket. A vérnyomás és az anyagcsere egészségének megőrzése, a rendszeres testmozgás, a hallás védelme és a dohányzás kerülése ugyanis nemcsak a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében, hanem az agy hosszú távú egészségének megőrzésében és a demencia kockázatának csökkentésében is szerepet játszhat.

Hogyan diagnosztizálják a demenciát?

A diagnózis felállítása több lépésből áll, és célja annak megállapítása, hogy változtak-e az érintett kognitív képességei, és ha igen, milyen mértékben. Az orvos általában kérdéseket tesz fel a memóriáról, a tájékozódásról, a beszédről, a viselkedésről és a mindennapi tevékenységek elvégzésének képességéről. Áttekinti a szedett gyógyszereket és az egészségügyi előzményeket, valamint rövid kognitív teszteket is végezhet. A kivizsgálás része lehet a vérvizsgálat is.

Gyógyítható a demencia?

A demencia a legtöbb esetben jelenleg még nem gyógyítható, a kezelés azonban enyhítheti bizonyos tüneteit, és segíthet abban, hogy az érintett hosszabb ideig megőrizze mindennapi önállóságát. Az ellátás fontos része a rendszeres testmozgás, a társas kapcsolatok fenntartása, a megszokott napi rutin megőrzése, a biztonságos környezet kialakítása és a család támogatása is.

Hogyan segíthet a család a demenciával élő embernek?

A család elsősorban azzal segíthet, ha kiszámítható, nyugodt és biztonságos környezetet teremt, és támogatja hozzátartozóját azokban a tevékenységekben, amelyeket még önállóan is képes elvégezni. Ahelyett, hogy minden feladatot átvennének tőle, célszerű minél tovább megőrizni az önállóságát, amíg ez biztonságosan megoldható.

A mindennapokban különösen hasznos lehet:⁸

• a rendszeres napi rutin és a megszokott tevékenységek fenntartása,

• a nyugodt kommunikáció, rövid és egyszerű mondatok használata, valamint elegendő idő biztosítása a válaszadásra,

• naptárak, jegyzetek, feliratok és emlékeztetők alkalmazása,

• a megfelelő mértékű testmozgás, társas kapcsolatok és kedvelt tevékenységek támogatása,

• ingerlékenység vagy zavartság esetén annak kerülése, hogy mindenáron bizonyítsuk, kinek van igaza; helyette érdemes megkeresni a nyugtalanság okát,

• a segítség mértékének fokozatos hozzáigazítása az érintett változó képességeihez.

Fontos, hogy magára a gondozóra is figyeljünk. A demenciával élő ember gondozása hosszú távon lelkileg és fizikailag is megterhelő lehet, ezért nem szabad, hogy a feladatok kizárólag egyetlen családtagra háruljanak.

Hogyan alakítsuk át az otthont a demenciával élő ember igényeihez?

Nem szükséges az egész lakást egyszerre átalakítani, hiszen a nagy változások inkább összezavarhatják a demenciával élő embert. A környezetet célszerű fokozatosan, a felmerülő nehézségekhez igazítva módosítani.

A gyakorlatban a következők segíthetnek:

• a laza szőnyegek, kábelek és egyéb botlásveszélyes akadályok eltávolítása,

• a folyosók, a lépcsők és a mellékhelyiséghez vezető út megfelelő megvilágításának biztosítása, különösen éjszaka,

• egyszerű, jól látható jelzések és feliratok elhelyezése a fontos helyeken,

• a gyógyszerek, tisztítószerek és veszélyes tárgyak biztonságos, nehezen hozzáférhető helyen történő tárolása,

• a fürdőszobában szükség szerint kapaszkodók, csúszásgátló eszközök vagy zuhanyszék felszerelése,

• az egyensúly és a mozgásképesség romlása esetén megfelelő járást segítő eszközök használatának megfontolása, tartós ágyhoz kötöttség esetén pedig pozicionáló vagy felfekvést megelőző segédeszközök alkalmazása.

❓Gyakran Ismételt Kérdések (GYIK)

A demenciának lehetnek fizikai tünetei is?
Igen. A demencia típusától és stádiumától függően járási és egyensúlyproblémák, izommerevség, lelassult mozgás, remegés, végtaggyengeség, később pedig nyelési nehézségek és inkontinencia is jelentkezhetnek. Egy fizikai tünet önmagában azonban nem jelenti azt, hogy valaki demenciában szenved, hiszen számos más oka is lehet.

Tudatában van a demenciával élő ember annak, hogy beteg?
Előfordulhat, különösen a korai stádiumokban. A demencia előrehaladtával azonban az érintett elveszítheti a képességét arra, hogy felismerje saját nehézségeit, és meg lehet győződve arról, hogy minden rendben van.

65 éves kor előtt is kialakulhat demencia?
Igen, a demencia 65 éves kor előtt is jelentkezhet. Ezt korai kezdetű demenciának nevezzük.

Milyen gyorsan súlyosbodhat a demencia?
A demencia előrehaladásának üteme egyénenként nagyon eltérő. Egyeseknél az állapot hosszú évek alatt, lassan romlik, másoknál a betegség lényegesen gyorsabban haladhat előre.

Mit tegyünk, ha az érintett nem hajlandó orvoshoz menni?
Próbáljunk nyugodtan, nyomásgyakorlás nélkül beszélni vele a vizsgálatról. Segíthet, ha azt egy szokásos egészségügyi ellenőrzésként mutatjuk be. Ha továbbra is elutasítja az orvosi vizsgálatot, kérjünk tanácsot a háziorvosától a további teendőkről.

Élhet egyedül a demenciával élő ember?
Igen, különösen a korai stádiumokban, amennyiben biztonságosan el tudja látni a mindennapi teendőit. Ugyanakkor rendszeresen felül kell vizsgálni, hogy mennyi felügyeletre és segítségre van szüksége.

Miért zavartabbak a demenciával élő emberek esténként?
Ezt a jelenséget sundowningnak, vagyis esti zavartságnak nevezik. Fáradtság, a gyengébb megvilágítás és az alvás-ébrenlét ritmusának felborulása miatt estére fokozódhat a zavartság, a nyugtalanság és a tájékozódási nehézség.

Örökölhető a demencia?
Nem minden esetben. A genetikai tényezők növelhetik bizonyos demenciatípusok kialakulásának kockázatát, de a demencia legtöbb formája nem öröklődik közvetlenül a szülőről a gyermekre.

Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem helyettesíti a szakorvosi vizsgálatot, a diagnózis felállítását vagy az orvos egyéni ajánlásait.

Forrás:

• ¹ Arvanitakis, Z., Shah, RC, Bennett, DA: A demencia diagnosztizálása és kezelése: áttekintés .
• ² Egészségügyi Világszervezet (WHO): Demencia .
• ³ Robinson, L., Tang, E., Taylor, JP: Demencia: időben történő diagnózis és korai beavatkozás .
• ⁴ Karantzoulis, S., Galvin, JE: Az Alzheimer-kór megkülönböztetése a demencia más főbb formáitól .
• ⁵ Harada, CN, Natelson Love, MC, Triebel, KL: Normális kognitív öregedés .
• ⁶ Jack, CR Jr. és munkatársai: Az Alzheimer-kór diagnosztizálásának és stádiumbeosztásának felülvizsgált kritériumai: Alzheimer-kór Egyesület Munkacsoport .
• ⁷ Scheltens, P. et al.: Alzheimer-kór .
• ⁸ Livingston, G. et al.: Demencia megelőzése, beavatkozása és ellátása: a Lancet Bizottság 2020-as jelentése .