Hogyan tartsd egészséges szinten a vérnyomásod? Értékek, mérés és 7 bevált tipp

Mi a vérnyomás, és mit jelent a vérnyomásmérőn látható két szám?

A vérnyomás azt a nyomást jelenti, amellyel a vér az artériák falára hat, miközben a vérkeringésben áramlik. Ez az érték nem állandó a nap folyamán: többek között a fizikai aktivitástól, a stressztől, a testhelyzettől és az alvástól is függ. A legtöbb embernél alvás közben természetes módon csökken, majd ébredés után ismét emelkedik.¹

A vérnyomásmérés eredményét két értékkel adjuk meg, például 120/80 Hgmm:

• Szisztolés (felső) vérnyomás – 120 Hgmm: azt a nyomást mutatja, amely a verőerekben akkor alakul ki, amikor a szív összehúzódik, és a vért a vérkeringésbe pumpálja.
• Diasztolés (alsó) vérnyomás – 80 Hgmm: azt a nyomást jelzi, amely a verőerekben a szívverések közötti időszakban mérhető, amikor a szívizom ellazul.

A Hgmm a higanymilliméter rövidítése, és ez a vérnyomás hagyományosan használt mértékegysége.

Fontos tudni, hogy egy vérnyomásmérés csak az adott pillanatban fennálló állapotot mutatja. A vérnyomás értéke természetes módon ingadozik, ezért a magas vagy alacsony vérnyomás megítélésénél nem egyetlen, véletlenszerűen mért értéket veszünk alapul, hanem rendszeresen mérjük és figyeljük a vérnyomás értékeit.

Mi a normális vérnyomás?

Milyen a normális vérnyomás?

A vérnyomás esetében nincs egyetlen konkrét érték, amelyet „pontosan” el kell érni. Az Európai Kardiológiai Társaság (ESC) 2024-es aktuális ajánlása szerint a rendelőben mért vérnyomásértékek három alapvető kategóriába sorolhatók: nem emelkedett vérnyomás, emelkedett vérnyomás és magas vérnyomás (hipertónia).²

Vérnyomásérték	Szisztolés vérnyomás	Diasztolés vérnyomás
Nem emelkedett vérnyomás	120 Hgmm alatt	70 Hgmm alatt
Emelkedett vérnyomás	120–139 Hgmm	és/vagy 70–89 Hgmm
Magas vérnyomás- Hipertónia	140 Hgmm vagy magasabb	és/vagy 90 Hgmm vagy magasabb

 

Talán meglepő lehet, hogy a 120/80 Hgmm-es vérnyomás az ESC új besorolása szerint már az emelkedett vérnyomás kategóriájába tartozik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a 120/80-as vérnyomással rendelkező személynek magas vérnyomása van, vagy automatikusan gyógyszeres kezelésre lenne szüksége. Az új kategória arra hívja fel a figyelmet, hogy a szív- és érrendszeri kockázat a vérnyomás emelkedésével fokozatosan növekszik, és nem csak egyetlen, meghatározott határérték átlépése után jelenik meg.

Hogyan mérje meg helyesen a vérnyomását otthon?

Az otthoni vérnyomásmérés nagyon hasznos információkkal szolgálhat, azonban még egy jó minőségű vérnyomásmérő is pontatlan értéket mutathat, ha nem megfelelően méri meg a vérnyomását. A mérés eredményét többek között a testhelyzet, a mérés közbeni beszéd, a nem megfelelő méretű mandzsetta vagy a mérés előtti elégtelen pihenés is befolyásolhatja.

5 hiba, amely torzíthatja a mérés eredményét

• Közvetlenül hazaérkezés vagy fizikai aktivitás után méri meg a vérnyomását
• Keresztbe tett lábakkal ül
• A karja szabadon lóg a teste mellett
• A mandzsettát ruhán keresztül helyezi fel
• A mérés közben beszél vagy mozog

Mérés előtt ezért legalább 5 percig pihenjen nyugodtan ülve. Üljön úgy, hogy a háta legyen megtámasztva, a talpai pedig a padlón legyenek, lábait pedig ne tegye keresztbe. Karját helyezze egy asztalra úgy, hogy a mandzsetta körülbelül a szíve magasságában legyen. A mandzsettát csupasz karjára helyezze fel, ne ruhán keresztül, és a mérés alatt ne beszéljen és ne mozogjon.

Felkari vagy csuklós vérnyomásmérő?

Ha rendszeres otthoni vérnyomásméréshez választ készüléket, elsőként egy validált, automata felkari vérnyomásmérőt érdemes választania a megfelelő méretű mandzsettával. Az Európai Hipertónia Társaság szakmai ajánlásai szerint a felkari készülékek számítanak a legmegbízhatóbb választásnak az otthoni vérnyomásméréshez.⁴

A csuklós vérnyomásmérők előnye, hogy kisebbek és könnyebben hordozhatók, ugyanakkor érzékenyebbek a megfelelő mérési technikára. A csuklónak a mérés során pontosan a szív magasságában kell lennie. Alternatívát jelenthetnek például akkor, ha a felkari mandzsetta a nagyobb kar körfogat vagy a kar formája miatt nem helyezhető fel megfelelően.

---

Magas vérnyomás (hipertónia): miért lehet, hogy egyáltalán nem érzi?

A hipertónia olyan állapot, amelyben a vérnyomás tartósan magasabb a kívánatosnál. Különösen megtévesztő lehet, hogy valaki akár éveken keresztül is magas vérnyomással élhet anélkül, hogy jelentősebb panaszai lennének. Ezért a fejfájásra, szívdobogásérzésre vagy más szubjektív tünetekre nem lehet megbízhatóan hagyatkozni a hipertónia felismerésében, a döntő tényező maga a vérnyomás rendszeres mérése.

Az, hogy nem érzi a magas vérnyomást, azonban nem jelenti azt, hogy az nem károsítja a szervezetét. Tartós hipertónia esetén fokozatosan elváltozások alakulhatnak ki a szívben, az erekben, a vesékben vagy az agyban, és a károsodás még azelőtt megkezdődhet, hogy látható egészségügyi szövődmények jelentkeznének.⁵

Milyen tünetei lehetnek a magas vérnyomásnak?

A magas vérnyomás gyakran tünetmentes, ezért abból, hogy hogyan érzi magát, nem lehet megbízhatóan megállapítani a vérnyomásértékeit. Egyesek például fejfájásról vagy szédülésről számolnak be, ezek azonban nem specifikus panaszok, amelyeknek számos más oka is lehet.

Nagyon magas vérnyomás esetén, különösen akkor, ha már akut szervkárosodás is kialakul, többek között az alábbi tünetek jelentkezhetnek:

• erős vagy hirtelen fellépő fejfájás,
• mellkasi fájdalom vagy nyomásérzés,
• légszomj,
• látászavarok,
• zavartság vagy tudatzavar,
• gyengeség, bénulás vagy egyéb hirtelen fellépő neurológiai tünetek.

Hogyan csökkenthető a magas vérnyomás?

Emelkedett vérnyomás esetén a mindennapi szokások megváltoztatása is sokat segíthet.

• Csökkentse a sóbevitelt. Ne csak a sótartóra figyeljen, hanem az olyan élelmiszerekre is, mint a felvágottak, sós rágcsálnivalók, készételek, szószok és egyéb feldolgozott élelmiszerek. A nátriumbevitel csökkentése hozzájárulhat a vérnyomás mérsékléséhez.⁶
• Fogyasszon több zöldséget, gyümölcsöt és hüvelyest. Az egészséges, kiegyensúlyozott étrend fontosságát nem érdemes alábecsülni.
• Mozogjon rendszeresen. Nem kell komoly sportteljesítményt nyújtania: a tempós séta, a kerékpározás vagy az úszás is számít. A vérnyomásra kedvező hatással lehet az állóképességi és az erősítő edzés is.
• Túlsúly esetén a fokozatos fogyás is segíthet. Már a testsúly csökkentése is hozzájárulhat a vérnyomás mérsékléséhez túlsúly vagy elhízás esetén.
• Mérsékelje az alkoholfogyasztást, és ne dohányozzon. Ezek nemcsak a vérnyomás, hanem a szív és az erek általános egészsége szempontjából is fontos lépések.
• Fordítson elegendő figyelmet az alvásra és a regenerálódásra. A rendszeres alvás és a tartós stressz megfelelő kezelése szintén az egészséges életmód fontos része.

Hogyan kezelik a magas vérnyomást?

A hipertónia kezelése a vérnyomásértékektől, az általános szív- és érrendszeri kockázattól, valamint a páciens egyéb betegségeitől függ. A kezelés alapját továbbra is az életmód megváltoztatása jelenti, sok esetben azonban gyógyszeres kezelésre is szükség lehet.

---

Alacsony vérnyomás (hipotónia): mikor jelent valóban problémát?

Alacsony vérnyomásnak gyakran a 90/60 Hgmm alatti értékeket tekintik. Önmagában azonban ez az érték még nem feltétlenül jelent egészségügyi problémát. Egyeseknek természetesen alacsonyabb a vérnyomásuk, és ha jól érzik magukat, valamint a szervezet megfelelő vérellátása biztosított, nincs feltétlenül szükségük kezelésre.

Elsősorban akkor érdemes odafigyelni rá, ha panaszok jelentkeznek, vagy a vérnyomás a megszokott értékekhez képest jelentősen lecsökken. Ennek hátterében például folyadékhiány, vérvesztés, bizonyos gyógyszerek, szív- és érrendszeri betegségek vagy a vérnyomás szabályozásának zavarai állhatnak.

Milyen tünetei lehetnek az alacsony vérnyomásnak?

Az alacsony vérnyomás nem feltétlenül okoz panaszokat. Ha azonban az agy és más szervek vérellátása nem megfelelő, többek között az alábbi tünetek jelentkezhetnek:⁷

• szédülés vagy bizonytalanságérzés,
• gyengeség és fáradtság,
• homályos vagy elmosódott látás,
• hányinger,
• ájulásérzés,
• ájulás,
• koncentrációs nehézség.

Jellemző lehet, hogy a panaszok például hirtelen felálláskor, hosszabb állás után, melegben vagy folyadékhiány esetén fokozódnak. Ha a szédülés és a gyengeség rendszeresen felállás után jelentkezik, ortosztatikus hipotónia is állhat a háttérben, amely a vérnyomás hirtelen csökkenését jelenti ülő vagy fekvő helyzetből történő felálláskor.

Önmagában tehát a vérnyomásérték nem minden. A természetesen alacsony vérnyomás panaszok nélkül nem feltétlenül jelent egészségügyi problémát, ugyanakkor a visszatérő szédülés, elesés vagy ájulás már indokolttá teheti az orvosi kivizsgálást.

Hogyan emelhető az alacsony vérnyomás?

Ha alacsony a vérnyomása, de nem okoz panaszokat, általában nem szükséges célzottan megemelni. Szédülés, gyengeség vagy ájulásérzés esetén azonban néhány egyszerű életmódbeli változtatás segíthet. Ortosztatikus hipotónia esetén ezek jelentik az első lépést a gyógyszeres kezelés előtt.

Érdemes különösen az alábbiakra figyelnie:⁸

• Ügyeljen a megfelelő folyadékbevitelre.
• Lassan keljen fel – különösen reggel az ágyból vagy hosszabb ülés után.
• Kerülje a hosszú ideig tartó állást és a túlzott meleget, ha ezek fokozzák a panaszait.
• Ha ájulásérzése van, üljön vagy feküdjön le; segíthet a lábak keresztezése és a lábizmok megfeszítése.¹
• Ha étkezés után csökken a vérnyomása, próbáljon kisebb adagokat, gyakrabban fogyasztani.

Hogyan kezelik az alacsony vérnyomást?

Az alacsony vérnyomás kezelése elsősorban az okától és attól függ, hogy okoz-e panaszokat. Ha valakinek természetesen alacsony a vérnyomása, de jól érzi magát, gyakran nincs szükség kezelésre. Tünetekkel járó hipotónia esetén elsősorban a szédülés, az ájulás és az elesés kockázatának csökkentése a cél, nem pedig egy meghatározott vérnyomásérték mindenáron történő elérése.

Az orvos elsőként igyekszik feltárni és kezelni a kiváltó okot, például a kiszáradást, a vérvesztést vagy a vérnyomást csökkentő gyógyszerek alkalmazását. Ortosztatikus hipotónia esetén elsőként életmódbeli és egyéb nem gyógyszeres megoldásokat alkalmaznak. Ha ezek nem elegendők, és a panaszok jelentősek, az orvos gyógyszeres kezelést is mérlegelhet. A kezelést minden esetben egyénre szabottan kell megválasztani, mivel a vérnyomást emelő gyógyszerek mellékhatásként akár túl magas vérnyomást is okozhatnak fekvő helyzetben.

Mikor forduljon orvoshoz vérnyomásproblémával?

Egyetlen magasabb vagy alacsonyabb vérnyomásérték még nem feltétlenül jelent egészségügyi problémát. Érdemes azonban orvoshoz fordulnia, ha a szokatlan értékek ismételten jelentkeznek, jelentősen eltérnek a megszokott értékeitől, vagy panaszok kísérik őket.

Különösen ne halogassa az orvosi konzultációt, ha:

• ismételten magas vérnyomást mér,
• nagyon alacsony a vérnyomása, és ezt szédülés, gyengeség vagy ájulásérzés kíséri,
• visszatérően elájul,
• vérnyomáscsökkentő gyógyszert szed, de az értékek a kezelés ellenére tartósan túl magasak vagy túl alacsonyak,
• a vérnyomásértékei hirtelen és jelentősen megváltoztak.

Azonnal kérjen orvosi segítséget, ha a nagyon magas vagy alacsony vérnyomást súlyos tünetek kísérik, például mellkasi fájdalom, jelentős légszomj, tudatzavar, hirtelen fellépő gyengeség vagy bénulás, beszédzavar vagy hirtelen látászavar. Ezek a tünetek akut, sürgős ellátást igénylő állapotra utalhatnak, ezért nem érdemes arra várni, hogy a vérnyomás magától rendeződjön.

A vérnyomás ellenőrzése a rendszeres méréssel kezdődik

A magas és az alacsony vérnyomás sem ítélhető meg megbízhatóan pusztán abból, hogy hogyan érzi magát. A hipertónia különösen alattomos lehet, mivel évekig is fennállhat jelentősebb tünetek nélkül, ezért a rendszeres vérnyomásmérésnek a megelőzésben is fontos szerepe van.

Ha otthon ellenőrzi vérnyomását, használjon klinikailag validált vérnyomásmérőt, tartsa be a megfelelő mérési technikát, és jegyezze fel az eredményeket. Egyetlen véletlenszerű mérésnél ugyanis sokkal többet mond el a vérnyomásértékek alakulása hosszabb távon.

Forrás

• ¹ Kawano, Y.: A vérnyomás napi változása és a kapcsolódó viselkedési tényezők .
• ² Williamson, L.: Vérnyomás: Mit jelentenek a számok, és miért fontosak?
• ³ McEvoy, JW et al.: 2024 ESC irányelvek a magas vérnyomás és a magas vérnyomás kezelésére .
• ⁴ Parati, G. et al.: Otthoni vérnyomásmonitorozás: módszertan, klinikai relevancia és gyakorlati alkalmazás: az Európai Hipertónia Társaság Vérnyomásmonitorozással és Kardiovaszkuláris Variabilitással Foglalkozó Munkacsoportjának 2021-es állásfoglalása .
• ⁵ Perrone-Filardi, P. és munkatársai: Nem invazív kardiovaszkuláris képalkotás a szubklinikai célszervkárosodás értékelésére magas vérnyomású betegeknél .
• ⁶ Filippini, T. et al.: A nátriumcsökkentés hatása a vérnyomásra: kísérleti vizsgálatok dózis-válasz metaanalízise .
• ⁷ Ricci, F. és munkatársai: Az ortosztatikus hipotenzióval összefüggő kardiovaszkuláris morbiditás és mortalitás: prospektív megfigyeléses vizsgálatok metaanalízise .
• ⁸ Logan, IC és munkatársai: Nem gyógyszerészeti beavatkozások hatékonysága idősek és neurológiai betegségben szenvedők ortosztatikus hipotenziójának kezelésében: szisztematikus áttekintés .